Budapest – több, mint esély!

A Főváros települési esélyegyenlőségi programjáról

Minden budapesti büszke lehet az elmúlt évben elkészült, példaértékű dokumentumra, Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programjára. Nem lehetünk büszkék viszont a tolerancia terén jellemző jelenlegi helyzetre.

2010 nyarán elkezdődik a Budapest – több, mint esély! , azaz a Főváros esélyegyenlőségi programjának megvalósítása, ám ahhoz, hogy az ne csupán egy dokumentum maradjon, a város lakósságának meg kell ismernie az elképzeléseket és aktívan a célok mögé kell állnia!

Kinek fontos az Esélyegyenlőségi Program?

Lehetséges, hogy neked nem? Talán fel sem tűnt eddig, hogy Budapest hagyományaiból eredően sokszínű város? A Főváros, az uniós irányelvekkel összhangban, szeretné, ha ez az eredendő sokszínűség a város és a lakosság előnyére válna: gazdagítaná a kultúrát, fejlesztené az együttműködést, ezzel egy szép és élhető várost teremtene, ahol jó lakni. Mindenkinek.

Ahhoz, hogy minden városlakó otthon érezze magát, a különböző kulturális és gazdasági hátterű, nemű, korú, egészségi állapotú vagy épp vallású embereknek tudni kell egymás mellett élni. Ez csak toleranciával és a mainál jóval befogadóbb magatartással sikerülhet.

Sokszor nem elegendő ha mindenkit egyenlően kezelünk. Az elesetteknek konkrétan támogatásra, egyfajta létrára van szükségük ahhoz, hogy hátrányukat leküzdjék. Őket védett csoportként kezeli a program, amivel a Főváros ígéretet tesz arra, hogy törekszik segíteni őket hátrányuk leküzdésében.

Hogyan készült?

2008 óta a Főváros megbízásából, a Budapest Esély Nonprofit Kft. irányítása mellett több szakterület szakemberei végeztek helyzetfelmérést, hogy milyen speciális problémák akadályozzák a lakosság egy-egy csoportját, mikor a város egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, közlekedési szolgáltatásait használja, vagy használná...

Ezt követően, széleskörű társadalmi egyeztetés során, civil szervezetek bevonásával felmérték a védett tulajdonságú csoportok szükségleteit.

Mindezek alapján a program meghatározott néhány alapelvet a város sokszínűségével, a lakosság esélyegyenlőségével kapcsolatosan. Olyan célokat, feladatokat tűzött ki, amelyek növelik az egyenlő hozzáférés esélyét, kompenzálják a szolgáltatások igénybe vétele során jelentkező hátrányokat.

Milyen területeken céloz változást a program?

Az Esélyegyenlőségi Program az oktatás, az egészségügyi ellátás, a szociális szolgáltatások, a kultúra, a sport, a közlekedés és a foglalkoztatás területének működését, szolgáltatásainak fejlesztését határozza meg.

Mi a lényeg?

Az esélyegyenlőségi program – működésének első évében – három alapvető probléma kezelését vállalja fel.

1. Fellép az diszkrimináció és az intolerancia tettekben való megnyilvánulása ellen, mert a szóban vagy tettekben megvalósuló diszkrimináció és intolerancia gyakori és veszélyes jelenség napjainkban, ami nem csak a kisebbségeket rekeszti ki, szigeteli el, de félelemben tartja a többségi társadalom tagjait is.

Fontos, hogy a fiatalok észrevegyék és felismerjék a diszkriminációt, hogy elkerüljék azt saját viselkedésükben. Hogy a szomszédok körében, az utcán, a munkahelyen és az iskolákban egyaránt terjedjen az az álláspont, miszerint diszkriminálni, gyűlölködni „ciki”, a befogadó magatartás pedig sokszínűbbé teszi az életet, hasznos tapasztalatokhoz juttat, értékes együttműködésekhez vezet.

Ezért az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolódó Egymásra lépni tilos! kampány széleskörű programjai, pályázata és rendezvényei a felnövekvő generációt célozzák.

2. Fellép a védett csoportok munkahelyi elfogadásáért, mert a diszkrimináció és az intolerancia a tartós munkavállalást, és ez által többek biztos megélhetést is akadályozza, és talán épp a legalkalmasabb nem kap esélyt.

A családi kötelezettségek, a kor, a származás vagy az egészségi állapot is lehet olyan körülmény, amely miatt (minden erre vonatkozó tilalom ellenére) a nem elég tájékozott munkáltató elutasít vagy próbaidő alatt elküld egy dolgozót. A tájékozott munkáltató érzékenyebb ezekben a kérdésekben, és a befogadó szemléletű munkahelyek már rövid időn belül megtapasztalják, hogy munkavállalóik jobban dolgoznak, jobban ragaszkodnak a céghez – megéri odafigyelni rájuk. Az ilyen munkahely hozzájárul ahhoz, hogy minél több fővárosi álláskereső váljon munkavállalóvá, és minél több munkavállaló maradjon tartósan állásban.

Ezért települési esélyegyenlőségi program segíti a fővárosi cégeket és intézményeket, hogy befogadóvá váljanak: képzéssel, tanácsadással, kiadványokkal és komplex fejlesztőprogramokkal.

3. Fellép azért, hogy a lakosság több csoportját ne érje hátrány a fővárosi szolgáltatások igénybe vételénél. Az időseket, a fogyatékos embereket, a kismamákat közlekedési nehézségek sújtják, így nehezített egy oktatási, kulturális vagy egészségügyi intézmény igénybe vétele, vagy akár a megközelítése is. Emellett, bár egyszerűsödött a fővárosi ügyintézés, még mindig előfordulhat, hogy például egy hajléktalan vagy egy roma ember helyzete, származása miatt nem tud megfelelően igénybe venni egy-egy szolgáltatást.

Ezért hogy a szolgáltatások minden lakos számára egyformán elérhetőek legyenek, 2010-ben elvégzik a még nem akadálymentes intézményeinek felmérését, és gondoskodnak arról, hogy azok a mozgáskorlátozott vagy babakocsival közlekedő lakosok számára is megközelíthetőek legyenek.

A befogadó város befogadó intézményeket és szolgáltatókat feltételez. A személyre szabott szolgáltatások bevezetésén kívül kiemelten fontos, hogy az intézményi szakemberek felkészültek legyenek a kisebbségi csoportok szükségleteire.

Ezért egy érzékenyítő képzéscsomag is készül, amely az Egyenlő bánásmódról szóló törvényben felsorolt védett tulajdonságú csoportokról ad információkat, illetve fejleszti a szakemberek kommunikációs, konfliktuskezelési képességeit. A kidolgozott képzést a következő években minden fővárosi intézmény és szolgáltató saját szakembereire és ügyfeleire szabottan megkapja.

Budapest, a városod, fontos lépéseket tesz a diszkrimináció ellen! De csak általad lehet mindezt megvalósítani, itt lakó, dolgozó polgár, fiatal, munkaadó, hivatalnok!

És hogyan lehet mindezt számon kérni?

A következő egy évben elkészül az a monitoring rendszer, amely az esélyegyenlőségi program előrehaladásról visszajelzést ad. A program emellett honlapokon, civil fórumokon, rendezvényeken, média megjelenésekben biztosít felületet a lakosságnak és a civil szervezeteknek arra, hogy elmondják ötleteiket, kétségeiket, kérdéseiket. A visszajelzések tapasztalatai így beépíthetőek lesznek a települési esélyegyenlőségi programba, folyamatosan fejlesztve azt.